Az ICF végrehajtó bizottsága után immár a nemzetközi szövetség legfelsőbb testülete, a Board is úgy döntött, hogy a franciaországi Vichy helyett Szeged rendezheti a 2011-es síkvízi világbajnokságot.
Kovács Katalin (a képen): "A szegedi világversenyeken olyan fantasztikus hangulat szokott uralkodni a nézőtéren, hogy az ember néha ki sem mer jönni, annyira meg tud illetődni a felé irányuló szeretettől. Imádok itthon versenyezni, szerintem ez az egyik legreálisabb pálya a világon, ráadásul nekem azért is foglal el különleges helyet a szívemben, mert 1998-ban itt lettem először világbajnok K-4 200 méteren."
Kucsera Gábor: "A 2006-os világbajnokság nekem hatalmas élmény volt, így örülök, hogy ismét Szegeden lesz a vb. Rengeteget számít a hazai pálya, egészen más úgy versenyezni, hogy több tízezer magyar szurkol nekünk a partról, borsódzik az ember háta, amikor beér a tribün elé és hallja a nézőket. Ha olyan lesz a 2011-es vb, mint a 2006-os volt, akkor ismét egész életre szóló élményeket gyűjtünk majd."
Baráth Etele: "Óriási megtiszteltetés és az eddigi munkánk elismerése, hogy a nemzetközi szövetség azonnal Szegedre gondolt, amikor értesültek a franciák döntéséről. A 2011-es világbajnokság több egy hagyományos világversenynél, hiszen itt kvalifikálhatják magukat a versenyzők a 2012-es londoni olimpiára. Az a célunk, hogy ugyanúgy, ahogy 2006-ban, jövőre is elkápráztassuk a világot!"
Schmidt Gábor: "2006 óta máig a fülemben cseng a 20 000 helyszíni szurkoló morajlása, fantasztikus érzés volt átélni. Már nagyon várom újra!"
Gyulay Zsolt: "Örülök neki, hogy újra lehetőséget kaptunk az ICF-től, szerintem Magyarországon a 2011-es esztendő egyik legkiemelkedőbb eseménye lehet a kajak-kenu világbajnokság. Sportszakmai szempontból pedig azért hihetetlenül fontos, mert ez az esemény kvalifikál a 2012-es londoni ötkarikás játékokra. Viszont a következő 13 hónapban megfeszített munkát kell végezni ahhoz, hogy újra olyan világbajnokságot rendezhessünk, hogy az minden téren korszakalkotó lehessen."
FŐOLDAL
Kovács Katalin (a képen): "A szegedi világversenyeken olyan fantasztikus hangulat szokott uralkodni a nézőtéren, hogy az ember néha ki sem mer jönni, annyira meg tud illetődni a felé irányuló szeretettől. Imádok itthon versenyezni, szerintem ez az egyik legreálisabb pálya a világon, ráadásul nekem azért is foglal el különleges helyet a szívemben, mert 1998-ban itt lettem először világbajnok K-4 200 méteren."
