 - A Békés megyei Békés városából származom, s a gyönki Református Gimnáziumban tett érettségit követően kerültem Budapestre, egyetlen klubomba, az Újpesti Dózsába - mesélte a nyolcvankettedik évében is kitűnő egészségnek örvendő sportember. - A gimnáziumban tanárom, Juhász Armand irányított. Magasugróként figyeltek fel rám az 1948-as országos középiskolai bajnokságon. Az MTK és az Újpesti Dózsa is hívott, miután 184 centivel győztem; Újpesten munkát és szállást is kaptam. A fordulat 1950-ben következett be: ekkor a Csb-n távolugrásban is elindítottak, ahol nagy meglepetésre 730-at ugrottam. Egyébként Bényi Károlynak, Kismartoni Károlynak és Bácsalmási Péternek köszönhetem az eredményeimet.
- Az 1951-es, berlini Főiskolai Vb-n 731 centiméteres ugrása ezüstérmet ért, majd következett az 1952-es esztendő, a helsinki olimpia.
- A nyolc méteren felüli ugró, a toronymagas esélyes, színes bőrű amerikai Brown háromszor is belépett, így kiesett. Ez is kellett ahhoz, hogy a 730 centis eredményem révén felállhassak a dobogó harmadik fokára.
- A következő években azután bizonyította, hogy tartósan a világ élmezőnyébe tartozik.
- Nagyon kiegyensúlyozottan versenyeztem, 1953-ban négyszer is jóval nagyobbat ugrottam (770, 763, 766, 776), mint Helsinkiben. Az 1954-es Eb-n 7.51-es ugrásommal a dobogó tetejére „repülhettem”. 1955-ben, a magyar-francia csapattalálkozón a hajszállal belépett ugrásom 797 centi lett volna.
- Ez év őszén váratlanul megtört a lendülete.
- Beszűrődés gyanújával két hónapig pihentettek a Normafánál, s csak 1956 tavaszán derült ki, hogy egy régi, meszes góc miatt vontak ki a forgalomból. Az eset lelkileg teljesen összetört, s bár 1960-ig még versenyeztem, többet nem voltam a régi. A Melbourne-i olimpián csak szenvedtem, majd 1960-ban kilencszeres egyéni- és tizenötszörös csapatbajnokként vonultam vissza. A BRFK Közlekedésrendészeti Osztályán alezredesként dolgoztam, 1983-ban vonultam nyugdíjba.
- Két gyermeke - Csaba és Csilla - közül fia akár a nyomdokaiba is léphetett volna.
- Csaba legjobb eredménye távolban 7,59, hármasban pedig 16.39 volt. Akár 17 métert is ugorhatott volna, de akkora Fradi-drukker volt, hogy edzés vagy verseny helyett is képes volt az Üllői útra menni, ha otthon játszott a Fradi.
- A nyarakat rendszeresen Balatonszántódon tölti. Barcelona eseményei mennyire érdeklik?
- Minden tévéadást végignézek annak ellenére is, hogy a magyar atlétika elég nagy gödörben van. A dobók - Kővágó Zoltán, Pars Krisztián, Fazekas Róbert - mellett a gátfutó Kiss Dániel próbálja tartani az élvonallal a lépést. Talán még Papp Krisztina is elérhet egy komolyabb helyezést, azután hosszú csönd.
- És a foci Vb?
- Azt is végigültem, de nem jött be az általam várt német-holland döntő. Ezért nem szomorkodtam különösebben, hanem „bánatomban” ittam egy kupicát a saját termésű szilvapálinkámból, amivel minden vendégemet megkínálom.
- Nyugodt, jó kedélyű embernek látszik.
- Nincs is semmi bajom, hála Istennek. Az azért elgondolkodtat, hogy egyre kevesebben vagyunk, a legjobban szegény Zsivotzky Gyuszi hiányzik. S azt is nehezen vettem tudomásul, hogy a feleségem megvétózta a hároméves, tizenötezret futott Ignis lecserélését...
Fotó: JochaPress
|
FŐOLDAL
