 A rendszeresen mindössze másfél éve futó, budakeszi illetőségű jogásznő készséggel mesélt a futás iránti elkötelezettségéről.
- Már bajai iskolás éveim során is kiderült, hogy az atlétikában tehetségesnek számítanék, de versenyezni mindig is utáltam - emlékezett gyermekévei sporthoz volt viszonyulására. - Alkalomszerűen úsztam, kerékpároztam, a gimnáziumban rendszeresen fiúkkal futottam együtt, de semmi több. Az első, említésre méltó esemény 2001-ben történt, amikor is a Dreher-váltóban heten elosztva, lefutottuk a maratoni távot. Majd egy három férfi és két nő alkotta vegyescsapatban teljesítettem a Bécs-Budapest szupermaratonit is.
- Innen kezdve már minden ment, akár a karikacsapás?
- Bár mindkét esemény igazi élményt jelentett számomra, ennek ellenére a folytatás sokáig váratott magára. Egészen 2007 áprilisáig, amikor egy hosszú hétvégén belebotlottam egy szenvedélyesen futó, itt vendégeskedő amerikai hölgybe, aki mögött már kilenc, sikerrel teljesített maratoni táv állt. Naív, őszinte, vallásos átéléssel beszélt szenvedélyéről, s az általa megadott futó honlapon talált edzésterv alapján én is keményebb, s főleg rendszeresebb munkába kezdtem. A tizenhat hetes program során háromszor is teljesítettem edzésen a 32 kilométeres távot. Ennyivel a lábaimban már el mertem indulni 2007 őszén a Plus Maratonon.
- A premier több mint jól sikerült.
- 3:25 óra alatt értem célba, elsősorban azért, mert lelkileg is rendkívül felkészült, koncentrált voltam. Mivel különösebb holtpont vagy szenvedés nélkül sikerült lefutnom életem első maratoniját, ettől az élménytől talán természetes, hogy szinte vérszemet kaptam. Már akkor elhatároztam, hogy amíg mozdulni tudok, évente kétszer teljesíteni akarom a 42195 métert.
- A 2008. évi tervet már kipipálta...
- Miután a londoni maratoniról már fél évvel a verseny előtt túljelentkezés, vagyis „telt ház” miatt lemaradtam, ezért áprilisban Bécsben próbáltam szerencsét. Az ott elért 3:12 órás időmet az október eleji, budapesti maratonin már 3:02 órára sikerült leszorítanom. Hiába értem el azonban a harmadik legjobb időt, mégsem vehettem át az országos bajnoki bronzérmet, mert egyetlen klubnak sem voltam a versenyzője.
- Nyilván a több mint figyelemre méltó eredménynek köszönhetően röviddel később már a Vasas-Humansoft versenyzője lett.
- Mivel amatőr nők elég ritkán jutnak el a három óra küszöbére, így irántam is megnőtt az érdeklődés. Öt nappal a Samsung Bécs-Budapest Szupermaraton rajtja előtt igazolt le a későbbi győztes Vasas-Humansoft, amelynek tagjaként az öt résztáv közül négyet teljesítettem. A befejező napon 1:25 órával egyéni csúcsot értem el a Budakeszi-Hősök tere közötti félmaratoni távon.
- A 2008-as eredményei alapján semmi kétség afelől, hogy jövőre még nagyobb sebességre akar majd kapcsolni.
- Nem titkolom, 39 éves vagyok, de még nagyon sok erőt és ambíciót érzek magamban. Jövőre 2:50 óra a célom a maratoni távon, s ha nem jön közbe valami, az olimpiai B-szint teljesítését is célba veszem. A férjem minden esetre teljes támogatásáról biztosított, ami nagyon nagy segítséget jelent. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy ezek az eredmények egyenesen rákényszerítenek a rendszeres futásra.
(Fotó: JochaPress)
|
FŐOLDAL
