 A verseny előtt Overdose még feltűnően izzadt, ami annak a jele, hogy elszokott a versenyzéstől, és a jártatót elhagyva szinte versenytempóban indult meg a startgép felé, nem volt könnyű visszafogni, hogy ne idő előtt adja ki magából az energiát. A startot követően lovasa, az angol Gary Hind rögtön az élre tudott állni vele, és pozícióját meg is őrizte a kanyarban. Ez azért volt fontos pillanat, mert a Pozsonyban az ezer méteres távot nem egyenes pályán, hanem egy 180 fokban visszaforduló szűk kanyaron keresztül futják, így aki kívülre kerül, sokat veszíthet. Overdose elsőként fordult a rövid, mindössze 400 méteres célegyenesre, ahol ugyan a többiek nagyon jöttek, de lovasa nem kért tőle többet, mint ami a futamgyőzelemhez feltétlenül szükséges volt.
Lovasát, az angol Gary Hind-ot zsokétársai a verseny előtt a PannoniaOverdose.hu tudósítójának jelenlétében froclizták, hogy tudja-e milyen másodiknak lenni, és tudja-e, hogy ma véget ér a karrierje, mert kikap, és soha többé nem kap jó lovat. A díjátadás után, amikor a többiek már zuhanyoztak, Gary a serleggel a kezében egy hatalmas ugrással érkezett a zsokéöltözőbe, és az egész épület beleremegett, amikor elkiáltotta Overdose nevét.
Mikóczy Zoltán a versenyt követő rövid sajtótájékoztatón megköszönte azt a feléjük áradó szeretetet amit mindenhol érzett ahol csak megfordult, mert ez kellett ahhoz a kitartáshoz, hogy ez a kis csapat átvészelje azt a rengeteg bajt és valóságos pechszériát, ami őket érte az elmúlt 15 hónapban. Ez adott reményt arra, hogy lesz folytatás. Ebből a betegségből nemhogy győztesen szoktak visszatérni a lovak a versenypályára, hanem sok esetben olyan súlyosan torzul a pataszerkezetük, hogy járni se tudnak. A németek nevezték csodalónak, amit ma láttunk, az a második csoda!
(Fotó: PannoniaOverdose.hu)
|
FŐOLDAL
