 - Polgármester úr, a ligaülés reggelén számított rá, hogy este már mint a MOL Liga elnöke térhet nyugovóra?
- Őszintén szólva azon a napon nem elsősorban a jégkorong körül forogtak a gondolataim - mondta Ráduly Róbert Kálmán. - A felcsíki térséget ugyanis igen komoly árvíz sújtotta, és éppen két község árvízkárainak felmérését végeztük. Ezért nem is utazhattam el Budapestre.
- Meglepte a döntés?
- Néhány barátom korábban már felvetette, hogy pályázzak a posztra, de tudtommal csak az egyik jelölt voltam. Természetesen örülük, hogy végül én lettem a befutó, megtisztelő a MOL Liga elnökének lenni.
- Mit tekint a legsürgetőbb teendőnek?
- Kiszámíthatóbbá kell tenni a liga működését. Eddig minden nyár azzal telt el, hogy zajlott a találgatás: folytatódik-e a közös bajnokság, megmarad-e a névadó szponzor, mely csapatok vállalják az indulást? Ilyen bizonytalan légkörben nem lehet komoly versenyrendszer-környezetet kialakítani.
- Ugyanakkor a MOL Liga megszűnése alaposan visszavetné a magyar és a romániai hokit is...
- Az élet azért nem állna meg, de egyetértünk: így együtt, közösen sokkal többre mehetünk. Jó és hasznos tehát a közös bajnokság, ugyanakkor tanulni kell az elmúlt időszak hiányosságaiból, és amit újra kell szervezni, azt újraszervezzük.
- Például?
- A középtávú tervek közül hadd emeljem ki a támogatói kör bővítését, a tévéközvetítések megnyugtató rendezését - persze, kellő számú meccs képernyőre kerülésével -, illetve a résztvevők számának stabilizálását, sőt növelését. S még valami: ha aktuálissá válik a nyitás, alaposan meg kell nézni, mely országok irányába bővítsük a MOL Ligát. Nem hinném, hogy sok értelme lenne mondjuk a szlovák harmadosztályból bevonni csapatot csak azért, hogy többen legyünk.
- A támogatói körről érdemes részletesebben is beszélni. Mégis miként lehetne újabb szponzorokat bevonni a MOL Liga finanszírozásába, hogyan lehetne üzleti szempontból vonzóbbá tenni a bajnokságot?
- Magyarországon a választások eredményeként megváltozott a politikai filozófia, és ez új távlatokat nyithat a székelyföldi meg a magyar hoki előtt is. A hivatalba lépett kormány hangsúlyosan beszél arról, hogy a határokon túl is élnek magyarok. Több kezdeményezés született arra, hogy közelebb hozza egymáshoz az anyaországi és a környező országokban élő magyarokat; említhetem például a határon túli magyar lakta területekre szervezendő osztálykirándulásokra. Nos, a sport területén a legkézenfekvőbb példa a magyar-magyar együttműködésre a MOL Liga. Ez már egy bejáratott, működő rendszer, amely akár egy éven belül további látványos fejlődést produkálhat, ha újabb magyarországi, illetve a határokon átnyúló érdekeltségi körű vállalkozások mellé állnak. S még valami: a Duna Tv azt hirdeti magáról, hogy a nemzet televíziója. Nos, itt a remek alkalom, hogy ezt a sport terén is bizonyítsa, s képernyőre vigye a közös bajnokság meccseit! Mindenképpen el kell jutnunk oda, hogy megteremtsük az alapvető költségeket fedezni képes szponzori hátteret; gondolok itt az utazási kiadásokra és esetleg a játékvezetői díjakra. Ha ez a két tétel garantálható a csapatoknak, az már önmagában biztonságot teremtene. Megjegyzem, nem ártana elgondolkodni a bérplafon intézményén, vagy egy, az EBEL-ben alkalmazotthoz hasonló, a játékosokat besoroló pontrendszer bevezetésén sem. Ez ugyanis segíthetné kiegyenlíteni az erőviszonyokat, mert én is azt hallom, hogy szétnyílóban van az olló. Amíg az előző évadban lényegében mindenki megverhetett mindenkit, most a hírek szerint "szétnyúlhat" a liga. Gyorsan hozzáteszem azonban, hogy szerintem egy-egy csapat játékerejét nem feltétlenül az igazolások alapján kell megítélni, szerencsésebb megvárni, amíg a jégen is kiderül, ki mire képes... Azért most is lesz majd legalább hat olyan együttes, amelynek az egymás elleni meccsein bármilyen eredmény születhet, de akkor lenne teljes értékű a liga szakmailag és szponzori szempontból is, ha mind a kilenc - sőt esetleg majdan tíz - gárda eséllyel pályázhatna a Final Fourba kerülésre.
(Kibédi Péter)
|
FŐOLDAL
